Egerszalók
Első okleveles említése 1248-ból való. Az 1753-as községi pecséten három búzakalász, ekevas és kettős kereszt található. Középkori templomát 1470-ben említik, de 1586-ban már elhagyatott hely volt. 1738-ban új templomot építettek. Itt található a Csodatévő Mária kegykép, valamint a rokokó faragású hordozható Mária a XVIII. századból.
Az egri műút mellett XVIII. század végi, dekoratív szépségű immaculata kőszobor látható. A falu déli részén riolittufába vágott barlanglakások vannak. A falu határában és a településen a Laskó-patak folyik keresztül. Ennek köszönhető a 130 hektár kiterjedésű mesterséges víztározó. Ez a környék kedvelt horgászparadicsoma, alkalmas vízi sportolásra is. Egerszalók vonzerejét leginkább természeti adottságai jelentik. Igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéről feltörő hévíz-forrás. Csontsérültek utókezelésére, izületi és reumatikus bántalmak gyógyítására bizonyítottan kiváló. A hegyoldalon lefolyó vízből időközben egy kb. 120m2-es mészkőlerakódás keletkezett, amely a fenyőfák övezte tájban gyönyörű látványt nyújt. A gyógyvízzé minősített hőforrás egész évben élvezhető. Ennek következtében fejlődik a turizmus.
Egerszalók az egri történelmi borvidék része. 600 hektáron termelik itt az Egri Bikavér alapanyagát adó kékszőlőket. De egyéb borfajták is honosak a területen.
Bővebb információ: http://www.egerszalok.hu/