Verpelét

A Tarna-völgyében lévő nagyközség, az M3-as autópályáról és a 3-as útról Kál, Kerecsend irányából, illetve Egerből is könnyen megközelíthető. Megállója van a Kál-Bátonyterenye vasútvonalnak is. A falu határában bronz- és keltakori leletek mellett, szkíta maradványokat is találtak. A XIV. század végén a siroki vár tartozéka lett, birtokosa a Kompolti és az Országh család volt. A török időket kipusztulás nélkül vészelte át. AXVIII. században azonban elnéptelenedett. 1928-ban már mezővárosi rangot kapott.

Római katolikus temploma román kori eredetű, ezt alakították át előbb a XV. század elején gótikus stílusban, majd a XVIII. században barokk stílusban. A templom mellett látható a XVIII. századból való emlékmű, középen immaculata (szeplőtelen) szoborral, körülötte különböző domborműves alakokkal. A Dózsa György út 3.sz. alatt látható a Bogyay-kastély, amely jelenleg a helyi termelőszövetkezet irodaépületének ad helyet.

A Kossuth út 62.sz. alatti népi jellegű műemlékházban egy kovácsműhelyt bemutató múzeum található, ahol ezen mesterség múlt századi eszközeit láthatjuk. Formáját, építőanyagát tekintve a XVIII. század végén, a XIX. század elején épülhetett. Bejárati oldalán fedett patkolószín található. A helyi Jakab kovácsdinasztia XIX. század végi XX. század eleji eszközkészletével van berendezve. (Nyitva: 9-15 óráig, hétfőn zárva, gondnok: Kossuth út 52.)

Verpeléten több szobor; emlékmű található: Bem József mellszobra az egykori laktanya udvarán, épületének falán (Petőfi út 17.), Petőfi Sándor domborműve, Borsos Miklós alkotása tekinthető meg. A Fő téren lévő parkban áll a Honvéd emlékmű, melyet az 1849. február 27-i verpeléti (kápolnai) csata emlékére állítottak.

Verpelét mezőgazdaságának két specialitása van: a szőlő- és a dohánytermelés. Mindkettő a XVI-XVII. századig vezethető vissza. Kitűnő borai ma is híressé teszik Verpelétet. A verpeléti vasútállomástól északra emelkedik a vulkáni kúp. Az országban egyedülálló ilyen képződmény, ami épségben maradt. A csonkakúp alig 60 m magasra emelkedik ki környezetéből, térszínen látható átmérője kb. 300 méter. A kúp közepén lévő kürtő anyagát 1934-ig intenzíven bányászták. A kürtő kitermelésévei mesterségesen feltárt kráterszájhoz, a hegy keleti oldalának átvágásával bejáró utat készítettek. A vulkáni kúp keresztmetszete tanulmányozásra, oktatási célra igen alkalmas. A bevágás feltárja a kúp felső részének rétegvulkános szerkezetét, így keresztmetszetben tanulmányozható a vulkanológiai jelenség.

Bővebb információ: http://www.verpelet.hu/